Pánikroham, pánikbetegség
Ha puszta érdeklődésből keveredtél ide, és még soha nem éltél át pánikrohamot, akkor csukd be a szemed, és képzeld el, mit éreznél, ha bezárnának egy ragadozó, éhes vadállat ketrecébe. Most pedig, gondold el, milyen lehet az élete annak, aki nap mint nap, a buszon, a villamoson és az utcán is hasonlókat tapasztal. Csak úgy, váratlanul, rohamszerűen, minden nyilvánvaló ok nélkül.
A pánikroham különféle tünetekkel járhat:
– rémület, rettegés, halálfélelem
– a megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
– a test idegenként való megélése
– fulladás, légszomj
– szúró, nyomó, égető mellkasi fájdalom
– erős szívdobogásérzés
– ájulásérzés, szédülés
– reszketés, remegés
– kipirulás, hidegrázás, izzadás
– émelygés, hányinger, hasi görcsök
– félelem a bepisiléstől, bekakilástól
A legtöbben tapasztalunk néhányat a fentiekből egy-egy nehezebb helyzetben, ám attól, hogy rossz a gyomrod a vizsga reggelén, még nem leszel pánikbeteg. Ahhoz több tünetnek kell jelentkeznie egy jól körülírható időszakban (néhány perctől fél óra), ráadásul meglehetősen intenzíven.
A pánikrohamokat megtapasztalni ijesztő. Nagyon is érthető, ha megpróbálod minimalizálni előfordulásuk esélyét, és kerülni a hajlamosító tényezőket. Ezzel viszont előbb-utóbb elviselhetetlenül beszűkül az élettered, talán már a munkádat, netán szülői feladataidat sem vagy képes ellátni. Lehet, hogy már agorafóbia is társul a rohamokhoz, vagy depresszió, esetleg alvászavarok. (Még tovább rontva az életedet, hiszen álmosan minden sötétebb!) Mindenképp keress segítséget, súlyosabb esetben pszichiátert! Egyébként kognitív módszertannal dolgozó pszichológust ajánlok.
