A blog havi bontásban: 2019. szeptember

A stressz és az ő kezelése

A stressz szó eredeti jelentése: bántani, megsérteni, szorítani. Az orvostudomány a huszadik században kezdte használni a szót, azonban kétféle értelemben: egyszerre jelentette a szervezetre ható külső körülményeket (pl.: ütés, magas hőmérséklet), illetve az e hatásokra bekövetkező testi változásokat. Selye János volt, aki szétválasztotta az okot és az okozatot; stressznek azt a választ tekintette, amit az emberi szervezet valamilyen megterhelésre ad. Ő a külső körülményt stresszornak hívta.

Autogén tréning és önismeret

“Annyira nem ismerem magam, hogy az már ijesztő!” – mondta egyszer egy 20 éves lány valamelyik autogén tréning foglalkozáson. S igaza van, ez bizony félelmetes lehet. Akinek ugyanis nem megfelelő az önismerete, az folyamatosan meglepetésekbe ütközik. Mintha bármiféle tudatosság nélkül nyomogatnád a tévéd távkapcsolóját. Ó, most bekapcsolt? Fényes lett? Sötét? De hogy az ördögben kell lenémítani? Csak hát, az életben ezek a kérdések olyasmik, hogy miért fogtam ki harmadjára is alkoholista férjet?

Könyörtelen mércék, hiperkritikusság séma

Az ötödik, aggályosság és gátlás nevű sématartományban járunk. (Ha nem tudod, hogy miről van szó, javaslom, hogy kezdd itt az olvasást, és kövesd az ajánlott sorrendet. Ha pedig csak fel szeretnéd frissíteni a tudásodat a sémák csoportosítását illetően, akkor az első link mögött megteheted.) A könyörtelen mércék, hiperkritikusság séma lényege, a központi gondolata, hogy a tökéletes nem elég! Többet! Jobban! Még többet! Még jobban! Sőt, ha lehet, még annál is többet és jobban. Fontos, hogy ezek az utasítások belülről jönnek. Az illető azért cselekszik úgy, ahogy, mert helyesnek érzi, nem pedig azért, mert meg akar felelni a főnökének.