Ha puszta érdeklődésből keveredtél ide, és még soha nem éltél át pánikrohamot, akkor csukd be a szemed, és képzeld el, mit éreznél, ha bezárnának egy ragadozó, éhes vadállat ketrecébe. Most pedig, gondold el, milyen lehet az élete annak, aki nap mint nap hasonlókat tapasztal. Csak úgy, váratlanul, rohamszerűen, minden nyilvánvaló ok nélkül.
A pánikroham különféle tünetekkel járhat:
– rémület, rettegés, halálfélelem
– a megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
– a test idegenként való megélése
– fulladás, légszomj
– szúró, nyomó, égető mellkasi fájdalom
– erős szívdobogásérzés
– ájulásérzés, szédülés
– reszketés, remegés
– kipirulás, hidegrázás, izzadás
– émelygés, hányinger, hasi görcsök
– félelem a bepisiléstől, bekakilástól
A legtöbben tapasztalunk néhányat a fentiekből egy-egy nehezebb helyzetben, ám attól, hogy rossz a gyomrod a vizsga reggelén, még nem leszel pánikbeteg. Ahhoz több tünetnek kell jelentkeznie egy jól körülírható időszakban (néhány perctől fél óra), ráadásul intenzíven.
A pánikrohamokat megtapasztalni ijesztő. Teljesen érthető, ha megpróbálod minimalizálni előfordulásuk esélyét, és kerülni a hajlamosító tényezőket. Ezzel viszont előbb-utóbb elviselhetetlenül beszűkül az élettered, talán már a munkádat, netán szülői feladataidat sem vagy képes ellátni. Lehet, hogy már agorafóbia is társul a rohamokhoz, vagy depresszió, esetleg alvászavarok. (Még tovább rontva az életedet, hiszen álmosan minden sötétebb.) Mindenképp keress segítséget, súlyos esetben pszichiátert! Egyébként kognitív módszertannal dolgozó pszichológust ajánlok.