Bálint Xénia

A sématerápia egy pszichológiai segítő elmélet és módszertani gyűjtemény Jeffrey E. Young és kollégái tollából. Harminc éve, súlyos pszichés nehézségek kezelésére dolgozták ki, de mára beszivárgott a pszichológiai tanácsadásba, sőt, a coaching-ba is. Érthető, hiszen friss, sokoldalú, kreatív, bónuszként tökéletesen alkalmas egészséges emberek elakadásainak leküzdésére.

(Technikai megjegyzés: Ha zavarna a szövegközi linkek sokasága, egyszerűen hagyd őket figyelmen kívül, és kövesd a cikkek végén található ajánlott folytatást, végigvezetlek a tudnivalókon!)

Az elmélet kulcsfogalma a korai maladaptív séma. Nézzük meg, szavakra szedve, hogy ez mit is jelent!

A séma mintázatot jelent. Ide tartoznak például az olyan sztereotípiák, mint hogy az olaszok imádnak enni. Ha csupán egyszer tapasztalsz ilyet, valószínűleg nem lesz belőle séma. Másodszorra talán felkapod a fejed. Nyolcadjára pedig alapigazságként, életbölcsességként könyveled el. De az éttermi látogatásnak is van váza: köszönni, levenni a kabátot, elhelyezkedni, átböngészni az étlapot… stb. A sémák az emberi gondolkodás természetes és hasznos velejárói. Hogyan is boldogulhatnánk nélkülük? Hiszen sémák a szavaink is. (Ha azt mondom, hogy autó, rögtön érted, akkor is, ha nem részletezem, hogy Skodára vagy Toyotára gondolok.) Persze, a sémák gondot is okozhatnak: ha tévedésen alapulnak, ha elavultak, ha rugalmatlanok. Mondjuk, ha valaki szentül hiszi, hogy az étteremben köpködéssel illik kifejezni az elégedettséget, és nem ért a megrökönyödött tekintetekből, akkor előbb-utóbb senki nem akar majd vele enni. Akkor sem, ha olyan országból érkezett, ahol így szokás.

Maladaptív: Rossz, káros, nem praktikus, az alkalmazkodást gátló.

A kettőt összegyúrva a maladaptív séma meghatározása valami ilyesmi: Tévedésen alapuló vagy éppen elavult, rugalmatlan mintázat, ami kárt okoz a birtokosának. Pl. a fenti köpködős séma.

Tekintve, hogy Young-ot a sztereotípiáknál és a tárgyak sémáinál jobban érdekli az emberek gondolkodása és érzelemvilága, szűkebbre veszi a definíciót. Szerinte a maladaptív séma: kártékony, életet keserítő kognitív és érzelmi mintázat, ami újra és újra ugyanabba a csapdába hajt.

• Kognitív: Azt jelenti, hogy a kialakult séma áthatja a megismerést (mit veszel észre a világból), az események értelmezését, az emlékek raktározását és előhívását.
• Érzelmi: Figyeld meg! Ha felidézel valamit, például, amikor a legutóbb étteremben voltál, és a pincér – tegyük fel – kiabált veled, rögtön jön a harag, a szomorúság… de a testi érzések, a gyomorgörcs, szívdobogás érzés is.
• Újra és újra ugyanaz a csapda: Mondjuk, folyton kirúgnak a munkahelyedről, mert rosszul jössz ki a kollégáiddal. Vagy már a harmadik egyetemről buksz ki másfél év alatt.

Korai maladaptív séma: A fentiekhez hozzájön a gyermekkori eredet.

Összegezve: A sématerápia maladaptív sémái (18 darab) hamar elkezdenek kialakulni, aztán szépen fokozatosan átszövik a gondolkodásodat, az érzelmeidet, az emlékezetedet, és akár halálodig gátolnak a felmerülő problémák adaptív (praktikus, észszerű, előremutató) megoldásában.

Képzeld el, hogy a téli mínuszokban csupán pólót és rövidnadrágot veszel, úgy mész az utcára! A legjobb, amit tehetsz, hogy visszafordulsz és felöltözöl. Ez praktikus. Ha viszont csakazért is mész tovább? Tán megrökönyödtél: Ugyan, miért csinálnál ilyen furcsaságot? Young éppen az ilyen, észszerűtlen viselkedési formák hátterét igyekszik megvilágítani. A példához visszatérve: Elképzelhető, hogy van egy un. sérülékenység-veszélyeztetettség sémád, aminek központi gondolata, hogy „a világ veszélyes, a katasztrófa bármikor bekövetkezhet, én pedig kicsi és törékeny vagyok”. Hogy ki mit tekint katasztrófának, az változó. Baktériumok, vírusok, hideg, rák, rablótámadás, klímaváltozás… mind szerepelhetnek a listán, és egyáltalán nem szükséges, hogy tudományos alapjuk legyen.

Oké, de a dupla bunda jobban passzolna ehhez az elképzeléshez… Na, igen. Csavar az elméletben, hogy elválasztja a sémát az arra adott gondolkodási, érzelmi és viselkedéses reakcióktól. Tehát a sémát attól, ahogyan együtt próbálsz élni vele. Több utat is választhatsz. Talán a kelleténél jobban felöltözöl, és még így is félelem és rettegés minden perced, amit odakint töltesz. Vagy bezárkózol a lakásodba október és április között, az időt (meg a szorongásodat) pedig számítógépes játékokkal ütöd el. És a harmadik lehetőség: túlkompenzálsz. (Ez lenne a póló meg a rövidnadrág a mínuszokban.)

A fentieknek megfelelően Young három csoportba sorolja a reakciókat: elfogadás, elkerülés és túlkompenzálás. Ezek persze nem kizárólagos kategóriák, sőt, még domináns sem biztos, hogy akad; a legvalószínűbb, hogy ebből is, abból is találsz, ha figyelni kezded magad. 

Miért alakulnak ki a sémák? Röviden: Mert így működik az emberi gondolkodás. Tapasztalunk és következtetéseket vonunk le. Pl., ha kisgyermekkorodban végignézed, ahogy az anyukád először csupán náthás, aztán tüdőgyulladást kap és meghal, a trauma hatására könnyedén kialakulhat benned a hit, hogy úton-útfélen szörnyű betegségek leselkednek az emberiségre. Aprócska vagy, kétéves, nem gondolkozol árnyalatokban. Baktériumokról, vírusokról, halálozási rátáról és különös pechről sosem hallottál, nem is érted ezeket a kifejezéseket. A nátha és a tüdőgyulladás kapcsolatáról sem tudsz Google keresést futtatni. Te csak egyetlen esetet ismersz: az anyukádét, aki márpedig náthás volt, mielőtt tüdőgyulladása lett. Váratlan és érzelmileg megterhelő helyzet; az lenne a csoda, ha nem hatna rád és az apukádra, aki ezek után nyáron is sapkát húz rád, és minden tüsszentéssel visz az ügyeletre.

Miért maradnak fenn a maladaptív sémák, ha károsak? Mert a működésük következtében nagyon-nagyon nehezen fogsz olyan tapasztalathoz jutni, amely cáfolná őket.

Sématerápia, sémakonzultáció: korai maladaptív sémáid (több is lehet) tudatosítása, hatásainak gyengítése, különféle (viselkedésterápiás, kognitív, Gestalt, pszichodramatikus) technikák által. Pozitív sémák és új viselkedésformák kidolgozása, szociális és érzelmi képességfejlesztés.

Ajánlott folytatás: Szörnyecskék az agyban