Ha olvastad ezt az írást, akkor ismered a sématerápia alapfogalmait. Tudod, hogy mi a séma, és azt is, hogy többféleképpen reagálhatsz a meglétére. Young három csoportba sorolja a lehetőségeket: elfogadás, elkerülés és túlkompenzálás. Az elkerülés lényegében menekülés. Azt jelenti, hogy változatos eszközökkel biztosítod: ne kelljen szembesülnöd a séma tartalmával, gondolati és érzelmi szinten sem. Ezt néhányan olyan sikereresen űzik, hogy gyakorlatilag blokkolják az emlékezetüket. Nem csak a gyerekkorukra nem emlékeznek, de az aznap délelőttjükre sem. Teszik ezt azért, nehogy aknára (azaz fájdalmas gondolatra vagy érzelemre) tévedjenek. Pszichológushoz általában valamilyen homályos „nemjó” érzés, unalom vagy pszichoszomatikus problémák miatt fordulnak, esetleg családtagok küldik őket, mondván, hogy nincsenek érzelmeik és másokéit sem értik. Tovább
Kategória: Sématerápia (Oldal 3. ennyiből: 9)
Ahogy a sématerápiás elmélet alapozó ismertetőjében írtam, a Young féle korai maladaptív sémák olyan önsorsrontó kognitív és érzelmi mintázok, melyek hatására sokadszorra is ugyanazokba a csapdákba sétálsz. Például minden kapcsolatod ugyanúgy fut le.
Ez a séma annyit tesz, hogy olyan modellt alkottál a világról, amelyben különös hangsúlyt kap az emberi kapcsolatok mulandósága. Persze, racionálisan nézve előbb-utóbb tényleg minden kapcsolat véget ér, ha másként nem, hatvan év házasság után valamelyik fél meghal. Azért a legtöbb ember nem szokott ettől rettegni az első randin. Ahogy egy esetleges megcsalásról sem fantáziál. Tudja, hogy megtörténhet, talán át is élt ilyesmit, de nem kattog rajta.