Pszichológus viccek

A szőke pszichológusnő egy iskolában kap állást. Rögtön az első nap meglát egy fiút, aki nem futkározik a többiekkel, csak áll magában. Odamegy hozzá és megkérdezi:
– Jól érzed magad?
– Jól.
– Akkor miért nem futkározol a többi fiúval?
– Mert én vagyok a kapus.
Használt a kezelés! Most már azt hiszem, hogy az én kisebbrendűségi komplexusom a legnagyobb!
– Nézze, véleményem szerint ön nem szenved nagyzási hóbortban, megalomániában vagy szerepzavarban. Önnek szerintem nincsenek identitás problémái.
– Értem, de kérem, álljon fel a székemből, és feküdjön át a díványra, hogy folytathassuk a terápiát.
Én teljesen egészséges vagyok. A hangok is megmondták.
– Hol voltál?
– IQ-teszten.
– És milyen lett?
– Szerencsére negatív.
– Uram, az ön idegei tönkrementek.
– Tudom, a horgászástól.
– Hogyan? De hát a horgászás nyugtatja az idegeket!
– Persze, ha van engedélye…
Pszichológusnál:
– Csak úgy tudok segíteni, ha szépen elmond mindent a legelejétől kezdve.
– Jó. Tehát, kezdetben teremtettem az eget és a földet…
Tudósok szerint a sör női hormont is tartalmaz. A vizsgálatok szerint a sört fogyasztó férfiaknál súlygyarapodás tapasztalható, a személyek túl sokat beszélnek bármiféle értelem nélkül, elvesztik az érzelmi kontrolljukat, és sokkal rosszabbul vezetnek.
– Kérem, segítsen! A kezem állandóan remeg.
– Sokat iszik?
– Nem igazán. Állandóan kiöntöm.
– Azt képzelem, hogy macska vagyok.
– Igen, és mióta?
– Már kiscica korom óta.
Három féle ember van: azok, akik tudnak számolni, és azok, akik nem.
– Hány pszichológus kell egy villanykörte kicseréléséhez?
– ???
– Egy is elég, de a körtének is akarnia kell!
Két tehén beszélget:
– Hallottál arról az új betegségről, amitől a tehenek megőrülnek?
– Igen. Még szerencse, hogy mi pingvinek vagyunk.
– Képzelje, a bátyám csirkének képzeli magát!
– Nahát! És mióta?
– Három éve. Jöhettünk volna előbb is, de szükségünk volt a tojásokra.
– Már régóta nagyon zavart, hogy nem tudtam visszatartani a vizeletemet, úgyhogy elmentem pszichológushoz.
– És most már vissza tudod tartani?
– Nem, de már nem zavar.
Nincs érzékem a pesszimizmushoz. Úgyse sikerülne.
Bizony, fontos, hogy tudjunk magunkon nevetni…