Címke: munkamánia

Könyörtelen mércék, hiperkritikusság séma

Az ötödik, aggályosság és gátlás nevű sématartományban járunk. Ha még nem ismered az elméletet, javaslom, hogy kezdd előröl az olvasást, és kövesd az ajánlott sorrendet. Ha pedig csak fel szeretnéd frissíteni a tudásodat a sémák csoportosítását illetően, akkor az első link mögött megteheted. De térjünk vissza a könyörtelen mércék, hiperkritikusság sémára! A lényege, a központi gondolata, hogy a tökéletes nem elég! Többet! Jobban! Még többet! Még jobban! Fontos, hogy ezek az utasítások belülről jönnek. Az illető azért cselekszik úgy, ahogy, mert helyesnek érzi, nem pedig azért, mert meg akar felelni a főnökének, vagy fel akar vágni a barátai előtt.

Elhagyatottság-instabilitás séma

Ez a séma annyit tesz, hogy olyan modellt alkottál a világról, amelyben különös hangsúlyt kap az emberi kapcsolatok múlékonysága. Persze, racionálisan nézve előbb-utóbb tényleg minden kapcsolat véget ér, ha másként nem, hatvan év házasság után valamelyik fél meghal. Ám a legtöbb ember nem szokott ettől rettegni az első randin. Ahogy egy esetleges megcsalásról sem fantáziál. Tudja, hogy megtörténhet, talán már át is élt ilyesmit, de nem kattog rajta.

A séma elkerülése

Ha olvastad ezt az írást, akkor ismered a sématerápia alapfogalmait. Tudod, hogy mi a séma, és azt is, hogy többféle reakciót válthat ki belőled. Young három csoportba sorolja a lehetőségeket: elfogadás, elkerülés és túlkompenzálás. Az elkerülés lényegében menekülés. Azt jelenti, hogy változatos eszközökkel biztosítod: ne kelljen szembesülnöd a séma tartalmával, gondolati és érzelmi szinten sem. Ezt néhányan olyan sikeresen űzik, hogy semennyire nincsenek tudatában a sémáiknak, sőt, igazán az emlékeiknek, gondolataiknak, érzelmeiknek, igényeiknek sem. Pszichológushoz általában valamilyen homályos “nemjó” érzés, kiégés vagy pszichoszomatikus panaszok miatt fordulnak, esetleg családtagok küldik őket, mondván, hogy nincsenek érzelmeik.