Könyörtelen mércék, hiperkritikusság séma


Az ötödik, aggályosság és gátlás nevű sématartományban járunk. (Ha nem tudod, hogy miről van szó, javaslom, hogy kezdd itt az olvasást, és kövesd az ajánlott sorrendet. Ha pedig csak fel szeretnéd frissíteni a tudásodat a sémák csoportosítását illetően, akkor az első link mögött megteheted.) A könyörtelen mércék, hiperkritikusság séma lényege, a központi gondolata, hogy a tökéletes nem elég! Többet! Jobban! Még többet! Még jobban! Sőt, ha lehet, még annál is többet és jobban. Fontos, hogy ezek az utasítások belülről jönnek. Az illető azért cselekszik úgy, ahogy, mert helyesnek érzi, nem pedig azért, mert meg akar felelni a főnökének.

Angol név: unrelenting standards–hypercriticalness (us).

Az (us) séma gyökereit elsősorban az óvodás években kell keresni. Ha a szülők ekkor merevek, túl sok szabályt állítanak fel, kritikusak, a rosszat látják a gyerekükben, elégedetlenek a fejlődésével, akkor bizony könnyen kialakulhat. Különösen káros és makacs szörnyeteggé válik, ha első tartománybeli séma is van a háttérben. Mert akkor kimondatlanul, de így hangzik a kombináció: “Ha a maximumot nyújtom, ha 1000%-ot adok, akkor szeretni fognak.” (Az érzelmi depriváció sémával összegyúrva.) Vagy: “Ha tökéleteset nyújtok, akkor érek annyit, mint más!” (A csökkentértékűség sémával együtt.)

Ha elfogadod a sémát, akkor rengeteg időt töltesz azzal, hogy próbálsz tökéletes lenni. Magas elvárásokat állítasz fel magaddal és másokkal szemben is. Vélhetőleg munka, esetleg tisztaságmániás vagy, és ezt a környezetedtől is megköveteled. Gyakori szófordulatod a kell, kell, kell. A lakásnak ragyognia kell! A munkában élen kell járni! Mint a Zootropolis nyuszi hőse, aki frissdiplomás rendőr. Amikor azt mondják neki, hogy estére meglegyen ám a száz bírság, ő rögtön kétszázra kötelezi magát.

S hogy mi különbözteti meg a séma birtoklóját attól, aki valóban csak szorgalmas, ambíciózus, igényes? A gondolatai és az érzései. Mi jár a fejedben akkor, ha szereted lefekvés előtt elintézni a mosogatást, de valamiért egy-egy alkalommal mégsem jön össze? Ha a lelki szemeid előtt koszos edények hada lebeg, szinte hallod az anyukád szidalmait, miközben egész éjszaka csak forgolódsz… nos, akkor érintett vagy a könyörtelen mércék, hiperkitikusság sémában. Különösen, ha állandóan hajszolt, fáradt, stresszes vagy. Fáj a fejed. Alvásproblémáid vannak. Képtelen vagy pihenni. (Ezek az emberek gyakran jelentkeznek autogén tréningre, és a foglalkozások során szembesülnek a sémával.)

Ha kerülöd a sémát, akkor halogatsz, vagy egyéb módon távolt tartod magad azoktól a helyzetektől, ahol aktivizálódhatna a sémád. Bele sem kezdesz a takarításba, mert pontosan tudod, hová vezetne. Neki sem látsz a házidolgozatodnak vagy a megálmodott regényednek, hiszen tisztában vagy azzal, hogy nem menekülhetnél a végtelen órák elől, és amúgy sem lenne kész sosem. Mindig találnál benne hibát, újra és újra meg újraírnád… az első oldalt. Amíg elveszítenéd a józan eszed.

Ha túlkompenzálod a sémát, akkor nem érdekelnek az elvárások és mércék, feladataidat nemtörődöm módon végzed. Ismerőseid link alakként hivatkoznak rád a hátad mögött.

Ajánlott folytatás: Büntető készenlét séma