Kövér-e vagy?


Inez 22 éves nő, 165 cm, 45 kg. Testével elégedetlen: kövérnek gondolja magát. Diéta: 1000 kalória/nap. Igaza van? Fogynia kell?

A testtömeg-index (body mass index), vagy rövidítve BMI, egy olyan mérőszám, amely éppen ezt a kérdést igyekszik megválaszolni. A képletet egy belga származású polihisztor, Adolphe Quetelet fejlesztette ki 1830 és 1850 között.

BMI = testtömeg (kg) osztva a magasság méterben vett négyzetével. A fenti példához visszatérve: 45/(1,65X1,65). Inez testtömeg-indexe 16,53. (Jobb oldalt, kissé lentebb találsz egy kalkulátort, amellyel kiszámíthatod a saját BMI-det. A magasságodat méterben add meg! Tehát, ha 178 vagy, 1,78-att írj be!)

Értelmezés:

  • 16 alatt: súlyos (!) alultápláltság
  • 16-18,49 között: enyhe alultápláltság
  • 18,5-24,9 között: normális testsúly
  • 25-29,9 között: túlsúly
  • 30-34,9 között: enyhe elhízás
  • 35-39,9 között: komoly elhízás
  • 40 felett: súlyos (!) elhízás

Újabban fel-felreppennek a BMI újragondolását szorgalmazó kezdeményezések. Oxfordi matematikusok szerint a hagyományos számítás az alacsony embereket soványabbnak mutatja a kelleténél, a magasakat pedig teltebbeknek. A helyes képlet szerintük: testtömegindex = testsúly (kg) szorozva 1,3-mal, az eredmény pedig osztva a méterben mért magasság két és feledik hatványával. (Más magyar oldalakon úgy olvashatod, hogy meg kell szorozni két és féllel a magasságot, de rosszul vették át. Az Oxfordi Egyetem oldaláról (ENG) egyértelműen kiderül a hatványozás.) Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy 155 cm magassággal nem kell aggódni a 17,5-es (hagyományosan számolt) BMI miatt, 190 centivel pedig legyinthetsz a 25,6-ra.

Fontos, hogy a BMI csak felnőttek számára alkalmas, kb. 16-18 éves kortól, a végleges testmagasság és testalkat kialakulásától. Gyermekeknél percentilis táblázatot használunk, amelyre itt találsz kalkulátort.

Persze, léteznek más mérőszámok is, pl. a derék-csípő arány. Ennek kiszámításához álló helyzetben, összezárt lábakkal, laza hassal mérd meg a derekad körfogatát annak legkarcsúbb pontján (általában valamivel a köldök felett)! Második lépésként a csípőd következik, ugyanolyan helyzetben, a legszélesebb ponton! A szalag ne feszüljön, és sehol se csússzon magasabbra vagy lejjebb! A végső feladatod, hogy az első számot elosztod a másodikkal. (Azaz: derék kerülete/csípő kerülete.)

Értékelés:

  • nők: 0,8 alatt kell lennie
  • férfiak: 0,9 alatt jó

Ha az arányod magasabb, bizony, ideje átgondolni, mikor, mit és mennyit eszel, mozogsz-e… akkor is, ha a BMI-d 25 alá esik, mivel a hasi elhízás (“úszógumi”) növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

További mérési lehetőség a testzsírszázalék. (Az otthoni mérlegek egy része képes vizsgálni…)

Az eredményekről:

  • nők: nagyjából 20-30 között kell lennie 40 éves korig, utána 35-ig elfogadható
  • férfiak: 10-20 között a jó, 50-60 évtől egy picivel feljebb mehet

A több itt is gyanús, hiába jó a BMI-d. Persze lejjebb is csúszhatsz: ilyenkor feltehetőleg sportolsz, az átlagnál fejlettebbek az izmaid. Ebben az esetben a testtömeg indexed kissé emelkedett lehet, és ez rendben van. (Persze, az izomépítést és a zsír elleni küzdelmet túlzásba lehet vinni, ezt újabban izomdiszmorfia néven szokás emlegetni.)

Összegezve: az orvostudomány szerint akkor indokolt (ésszerű) fogyókúrába kezdened, ha a BMI-d 25 feletti és/vagy a derék-csípő arányod illetve a testzsír százalékod felfelé lóg ki a normál tartományból.

De térjünk vissza Inezre, aki a 16,53-as BMI-jével, 0,7-es derék-csípő arányával, 21%-os testzsír százalékával semmilyen szempontból nem kövér. Sőt. Miért sanyargatja magát mégis ez a végzős, leendő gyógytornász lány, aki tökéletesen tisztában van a fentiekkel?

Amikor megkértem, hogy rajzolja le önmagát, a döbbenettől éppen csak, hogy szóhoz jutottam. (A beszúrt kép illusztráció, az Interneten találtam szabadon felhasználhatóként megjelölve. De Inez műve hasonló volt, legalábbis, ami a testalkatot illeti.)

Azt már tudtam, de ő is, hiszen átbeszéltük sokszor, hogy nagyjából az összes lehetséges kognitív torzítást rendszeresen elköveti, főként a negatívumok kiemelését, a megerősítési torzítást és a címkék használatát. De ennél többről volt szó. Ő tényleg kövérnek látta magát. Agya nem a valóságos képet vetítette elé, hanem egy másik, erősen túlsúlyos testet. Házi feladatként kapta, hogy keressen a neten 16-17-es BMI-vel rendelkező hölgyeket. Nagyjából egy hónap telt el, mire nem a bal oldalihoz hasonló nőkről mutatott fotókat.

Valamivel később aztán megkérdeztem tőle, hogy mi volt gyermekkorában a kedvenc meséje. Ez ismert eljárás a tranzakcióanalízis keretein belül. Egy mondóka ugrott be neki, amit az apukája anno sokszor ismételgetett.

Két cica ül a fűben. Az egyik sír.

– Mi a baj, mi a baj? – kérdezi a másik.

– Éhes vagyok, éhes vagyok!

– De ne legyél, ne legyél!

Az biztos, hogy az apuka sosem kövérezte le a lányát. Ellenkezőleg: évek óta aggódott, hogy Inez túlzásba viszi a fogyókúrát, sőt, ő vetette fel, hogy irány a pszichológus. De akkor mégis, miért ez a mondóka? Azért, mert (az okot illetően most nem tippelek) az apuka igenis egyfajta üzenetet fogalmazott meg: “Addig vagy oké, amíg sovány vagy!” És Inez vette. Hiszen élete első napjától erre tréningezték. Tápszeres baba volt, az apukája sokszor etette… talán csak egy picit feszült meg, amikor a kislány eljutott az üveg feléig, és ahelyett, hogy elfordult volna, inkább folytatta az evést…

Most viszont köszönjünk el Ineztől, és vegyük azt az esetet, hogy a fenti mérőszámokból egyértelmű: plusz kilók vannak rajtad. Mit teszel? Ésszerű vagy ésszerűtlen diétába kezdesz? Divat-tanácsadóhoz mész? Vagy inkább ki sem mozdulsz otthonról? Korábban már írtam a megoldandó és megemésztendő problémák közötti különbségtételről. Teljesen felesleges a túlsúly miatt szégyenkezni; ez ugyanis egy megoldandó feladat. Attól az “úszógumi” még marad, hogy kerülöd a rokonaidat és a barátaidat. (Ilyen kliensem is akadt szép számmal!) Ez olyan, mint amit itt leírtam: akárha egy szál alsónadrágban indulnál a boltba, amikor odakint tombol a hóvihar. És hiába tehetnéd, nem fordulsz vissza felöltözni, hanem összeszorított fogakkal, de mész tovább…