Gátló parancsok
A gátló parancsok Eric Berne sorskönyvelméletének gerincét képezik. Ezeket életünk első egy-két évében írjuk a saját agyunkba, döntően szüleink velünk tanúsított viselkedése alapján. Egy bántalmazott baba könnyedén juthat arra a következtetése, hogy “Ne létezz!”. Persze, nem fogalmazza meg így. De feltűnik neki, hogy ha sírni merészel, ha észreveteti magát, akkor jön a kiabálás, és használni is fogja ezt a tudást. Három hónaposan, három évesen és – hacsak nem foglalkozik önnön lelkével – a halálos ágyán. A parancs beleég… és boldogtalanságot hoz.
Több szerző munkássága alapján a gyakori gátló parancsok:
Ne bízz!
Ne légy közel!
Ne létezz!
Ne légy fontos!
Ne tartozz sehová!
Ne csináld!
Ne (tégy semmit)!
Ne légy egészséges!
Ne nőj fel!
Ne gondolkozz!
Ne azt gondold, amit magadtól gondolnál, hanem, amit anya/apa/xy!
Ne tudj!
Ne légy sikeres!
Ne légy önmagad!
Ne légy gyerek!
Ne élvezd!
Ne érezz!
Ne azt érezd, amit magadtól éreznél, hanem, amit anya/apa/xy!
Ne engedd el!
Igazi Activity feladat lehetne kitalálni, vajon hogyan ösztönözhetsz egy csecsemőt a fenti gátlások “megfogalmazására”. A Ne bízz! például egyszerű. Csak következetlenül kell viselkedned. Szidd meg, dicsérd meg… ugyanazért. Ne légy önmagad! Sima ügy. Fintorogj sokat, ha a gyermeked babázik, és nézd csillogó szemekkel a szomszéd kisfiút, aki bezzeg katonásdit játszik. Ne légy közel! Mi sem nyilvánvalóbb. Húzódj el, ha a babád átölelne, vagy csak feszülj be egy cseppet; lehet, hogy észre sem veszed… ám ő igen. (Hogy miért rándul össze valaki, ha a kisgyermeke bújni akar? Pl. mert a saját parancsait követi. Vagy retteg, hogy jó anya lesz-e. Szülés utáni depressziótól szenved. Netán a baba valamilyen betegséggel született, amivel nem lehet egyik percről a másikra megbarátkozni. Esetleg a gyermek egy nem kedvelt rokonra hasonlít.)
Az ezekhez hasonló korai élményeinket aligha tudjuk felidézni. A fejünkben lévő gátlások ráadásul nincsenek ilyen szép Ne…! formába öntve. Megesik, hogy még formájuk sincs. Emlékezz, hogy létrejöttük főként a preverbális korra (amikor még nem beszéltél) tehető. Ez esetben, kideríthető egyáltalán, hogy melyik parancs keseríti az életedet? Egy pszichológus (képzettségtől függően) rendelkezik hozzá eszközökkel, de te otthon, egymagad is megteheted az első lépéseket:
1. Fusd át néhányszor a listát. Lehetséges, hogy egyik-másik elemét “olyan ismerősnek” fogod érezni.
2. Szedd össze azokat a mondatokat, amelyeket gyakran hallottál gyermekkorodban! A “Bezzeg a Béla focizni jár, nem a számítógép előtt ücsörög!” típusú megjegyzések ugyan későbbiek, mint a gátló parancsaid; mégis: megmutatnak valamit a szüleidből, amit vélhetőleg évekkel korábban is képviseltek.
