A stressz és az ő kezelése


A stressz szó eredeti jelentése: bántani, megsérteni, szorítani. Az orvostudomány a huszadik században kezdte használni a szót, azonban kétféle értelemben: egyszerre jelentette a szervezetre ható külső körülményeket (pl.: ütés, magas hőmérséklet), illetve az e hatásokra bekövetkező testi változásokat. Selye János volt, aki szétválasztotta az okot és az okozatot; stressznek azt a választ tekintette, amit az emberi szervezet valamilyen megterhelésre ad. Ő a külső körülményt stresszornak hívta.

Manapság a kiváltó eseményt stresszforrásnak, a szervezet válaszát pedig stresszreakciónak is szokták nevezni. De gyakran csak a stressz szót használjuk mindkettőre, ahogy eredetileg is 🙂

Az akut stressz a szervezet védekező reakciójának része. Segít helytállni különféle vészhelyzetekben: verekedni, ha kell, és elszaladni, ha az erdőben farkassal találkozol. Fuss vagy menekülj válasz néven is szokták emlegetni, és rövid távon hasznos, sőt, akár életmentő lehet! Ám ha a kapcsolódó élettani változások nehezen csengenek le, vagy túl sok helyzetet értékelsz veszélyforrásként, ezért percenként beleszaladsz egy “farkasba” (képletesen értve), akkor sok-sok kellemetlen perccel leszel gazdagabb. Ráadásként érzékenyebb leszel bizonyos betegségekre. Csak néhány, amit kapcsolatba hoztak a krónikus (állandósult) stresszel: szívinfarktus, magas vérnyomás, gyakori fej- és hátfájás, reuma, emésztési zavarok, magas vércukorszint, allergia, hormonproblémák.

Ennyit a háttérről. Most nézzünk két egyszerű technikát, amellyel leszámolhatsz a mindennapi stresszel:

Válogasd szét az alábbiakat!

– a helyzet objektív leírása, pl.: a barátom késik (nem tartozik ide, hogy “megint semmibe vesz”)

– gondolataim a helyzettel kapcsolatban, pl.: “Miért késik mindig?” (az előző zárójel tartalma is)

– érzéseim a helyzettel kapcsolatban, pl.: dühös vagyok

– testi érzéseim, pl.: gyomorgörcs

Ha megvagy, vizsgáld meg, hogy a gondolataid kiállják-e a valóság próbáját, vagy esetleg csak egy-egy kognitív torzítás következményei. Fenti példánkban az illető esetleg a nem reprezentatív eset felnagyításának csapdájába esett. Ha ilyenkor vesz egy nagy levegőt, és összeszámolja, hogy az elmúlt egy évben hányszor is késett a barátja, kiderülhet, hogy a helyzet koránt sem katasztrofális.

Elemezd az érzéseidet is. Csakugyan a barátodnak szól a haragod? Vagy a férjed/feleséged veszekedett veled, és valójában rá vagy dühös?

Jó, jó, és ha csakugyan mindig késik? Akkor…

Tedd fel magadnak a következő kérdéseket!

Fontos nekem ez a probléma?

Indokoltak a helyzettel kapcsolatos gondolataim és érzéseim?

Lehetséges valamit tennem, hogy pozitív irányba mozdítsam el a szituációt?

Érdemes-e cselekednem?

(Ha összeolvasod, a FILÉ mozaikszót kapod. Könnyen megjegyezhető: ha problémád akad, filézd ki!)

Ha mind a négy kérdésre igen a válaszod, akkor a gyakorlati megoldás felé kell fordulnod. Pl. eldöntheted, hogy beszélsz az illetővel, vagy meg is szakíthatod vele a kapcsolatot.

Ha legalább egy nemet adtál, akkor viszont magadban kell rendezned az ügyet. Próbáld elterelni a figyelmedet! A relaxáció is ide, a feszültség-levezető technikák csoportjába tartozik.