Könyörtelen mércék, hiperkritikusság séma


Az ötödik, aggályosság és gátlás nevű sématartományban járunk. Ha még nem ismered az elméletet, javaslom, hogy kezdd előröl az olvasást, és kövesd az ajánlott sorrendet. Ha pedig csak fel szeretnéd frissíteni a tudásodat a sémák csoportosítását illetően, akkor az első link mögött megteheted! De térjünk vissza a könyörtelen mércék, hiperkritikusság sémára! A lényege, a központi gondolata, hogy a tökéletes nem elég! Többet! Jobban! Még többet! Még jobban! Fontos, hogy ezek az utasítások belülről jönnek. Az illető azért cselekszik úgy, ahogy, mert helyesnek érzi, nem pedig azért, mert meg akar felelni a főnökének, vagy fel akar vágni a barátai előtt.

Angol név: unrelenting standards–hypercriticalness (us).

J. E. Young szerint az ‘us’ feltételes séma. Ez azt jelenti, hogy gyökerét egy másik sémában kell keresnünk. Bár kimondatlanul, de valami ilyesmi állhat mögötte: “Ha a maximumot nyújtom, ha tényleg 1000%-ot adok, akkor végre szeretni fognak.” (Az érzelmi depriváció sémából.) Vagy: “Ha tökéleteset nyújtok, akkor bizony érek annyit, mint más! Végre nem én leszek a legrosszabb!” (A csökkentértékűség sémából.) Esetleg: “Talán befogadnak, ha…” (A társas izoláció sémából.) S hogy mi az, ami az us felé tolja az alapsémákat? Egyszerű. A sokat követelő, kritikus, fekete-fehéren gondolkozó szülők, akik kétféle végletet látnak: a csillagos ötöst, meg a szart. Nincs átmenet. Leckeírás a végtelenségig, különórák, fejlesztések. Játszani? Ugyan minek? Idő sincs rá.

Ha elfogadod a sémát, akkor rengeteg időt töltesz azzal, hogy próbálsz tökéletes lenni. Magas elvárásokat állítasz fel magaddal és másokkal szemben is. Vélhetőleg munka, esetleg tisztaságmániás vagy, és ezt a környezetedtől is megköveteled. Gyakori szófordulatod a kell, kell, kell. A lakásnak ragyognia kell! A munkában élen kell járni! Mint a Zootropolis nyuszi főhőse, aki frissdiplomás rendőr. Amikor azt mondják neki, hogy estére meglegyen ám a száz bírság, ő rögtön kétszázra kötelezi magát.

S hogy mi különbözteti meg a séma birtoklóját attól, aki valóban csak szorgalmas, ambíciózus, igényes? A gondolatai és az érzései. Mi jár a fejedben akkor, ha szereted lefekvés előtt elintézni a mosogatást, de valamiért egy-egy alkalommal mégsem jön össze? Ha a lelki szemeid előtt koszos edények hada lebeg, szinte hallod az anyukád szidalmait, miközben egész éjszaka csak forgolódsz… nos, akkor számolhatsz a könyörtelen mércék, hiperkitikusság sémával. Különösen, ha állandóan hajszolt, fáradt, stresszes vagy. Fáj a fejed, a hátad. Alvásproblémáid vannak. Nincs egy perc időd sem. Képtelen vagy pihenni. (Ezek az emberek gyakran jelentkeznek autogén tréningre, és a foglalkozások során szembesülnek a sémával.)

Ha kerülöd a sémát, akkor halogatsz, vagy egyéb módon távolt tartod magad azoktól a helyzetektől, ahol aktivizálódhatna a sémád. Bele sem kezdesz a takarításba, mert pontosan tudod, hová vezetne. Neki sem látsz a házidolgozatodnak vagy a megálmodott regényednek, hiszen tisztában vagy azzal, hogy nem menekülhetnél a végtelen órák elől, és amúgy sem lenne kész sosem. Mindig találnál benne hibát, újra és újra meg újraírnád… az első oldalt. Amíg elveszítenéd a józad eszed.

Ha túlkompenzálod a sémát, akkor nem érdekelnek az elvárások és mércék, feladataidat nemtörődöm módon végzed. Ismerőseid link alakként hivatkoznad rád a hátad mögött.

Ajánlott folytatás: Büntető készenlét séma

Miről olvasnál szívesen?