Nyugtatók és antidepresszánsok


Először is, a legfontosabb. Nem vagyok orvos; egyetlen pszichológus sem az. Éppen ezért nem is írhatom fel azokat a pirulákat, amelyekről szó lesz. Nem mintha akarnám 🙂 Viszont, mivel sokan használnak valamilyen nyugtatót vagy antidepresszánst, íme az alapok.

Nyugtató, szedatívum, szorongásoldó, szorongáscsökkentő, feszültségoldó

Ezek alatt a nevek alatt ugyanazt értjük: benzodiazepin alapú gyógyszereket, amelyek általános gátló hatást fejtenek ki az idegrendszerre. Nyugtató, izomlazító hatásúak. Az ismertebbek (hatóanyag szerinti csoportosításban):

  • alprazolamból: Frontin, Alprazolam Orion, Alprazolam Sandoz, Helex, Xanax
  • clobazamból: Frisium
  • clonazepamból: Clonazepam Tarchomin, Clonazepam Lime, Clonasepam Nrim, Rivotril
  • lorazepamból: Rilex, Loranxil, Lorazepam Aramis
  • diazepamból: Seduxen, Valium, Diazepam Desitin
  • klórdiazepoxidból: Elenium
  • medazepamból: Medazepam Teva, Rudotel

Fontos, hogy ezek a gyógyszerek nem adhatók hosszú távon, pl. a Xanax a saját tájékoztatója szerint is csak 8 hónapig használható pánikbetegség esetén. Ehhez képest, akik nálam relaxációra jelentkeznek, gyakran évek óta, napi rendszerességgel szedik. Holott – úgy tűnik – az Interneten publikáló pszichiáterek, illetve a fórumozó páciensek többsége között nagy az egyetértés a hátrányokat illetően. Tompaság, álmosság, emlékezetkiesések… ráadásként gyógyszertolerancia lép fel. Ez azt jelenti, hogy fokozatosan nagyobb és nagyobb adagok szükségesek a hatás eléréséhez. Ha pedig valaki úgy dönt, hogy leáll, szembesülni kénytelen a réges-rég kialakult testi-lelki függőség nehezítő hatásaival. (Pl. szédülés, amit pánikrohamként értelmezhetsz.) De ez még hagyján: a mellékhatásokért cserében ugyanis a kezelés csak tüneti, a kiváltó ok marad. Sőt: valószínűleg kevésbé leszel motivált, hogy megoldásokat keress. Gondold csak el: ha pl. a rossz házasságod miatt sokat idegeskedsz, és a Frontinhoz nyúlsz, az valóban segíthet megnyugodni és aludni, de mivel visszafogja a negatív (és a pozitív) érzéseidet, éveket késlekedhetsz a házassági tanácsadással, illetve, ha minden kötél szakad, a válással.

Antidepresszánsok

Nem csak depresszióra, de kényszeres tünetekre, szorongásos kórképekre, sőt, alvászavarra és krónikus fájdalmakra is írják őket.

Többféle pirula létezik, pl.:

  • monoaminoxidáz-gátlók (MAOI)
  • triciklikus szerek
  • tetraciklikus szerek
  • dopamin visszavétel gátlók (DRI)
  • szelektív szerotoninvisszavétel gátlók (SSRI), pl.: Prozac, Zoloft, Cipralex
  • szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlók (SNRI)
  • szelektív szerotonin visszavétel fokozók (SSRE)

Ezek a gyógyszerek másként működnek, mint a korábban bemutatott nyugtatók. A legnépszerűbb csoport, a szelektív-szerotonin visszavétel gátlók például a szerotonin mennyiségét növelik az agyban. (Ez egy olyan anyag, amely az idegsejtek közötti információ-átadáshoz szükséges.)

Persze, az alapproblémádat (mondjuk, különféle sémák megléte, munkahelyi és magánéleti gondok) ezek a bogyók sem oldják meg. De! Jobb választásnak tűnnek, mint a szorongásoldók. Ha megtalálod (orvosod segítségével) a számodra megfelelő fajtát, különösebb mellékhatások nélkül levegőhöz juthatsz. (Pl. csökken a pánikrohamaid száma.) Használatuk előtt/mellett azonban érdemes pszichológust (is) felkeresni; megtalálni és kiiktatni az okokat.

Mivel sokféle antidepresszáns van forgalomban, a hatások és mellékhatások különbözőek, kérlek, ne vásárolj a feketepiacon! (Ráadásként, lehet, hogy C vitaminért fizetsz…) Fordulj pszichiáterhez!

Miről olvasnál szívesen? (Az IP címedet látni fogom, mást nem...)

Ha tetszett, oszd meg!