UFÓ vagyok? Társas izoláció séma


“Más vagyok, mint a többiek. Nem tartozom közéjük.” – így látja a társas izoláció-elidegenedettség séma birtokosa. “Nem passzolok sehová.” “Kívülálló vagyok.”

Angol név: social isolation-alienation (si).

A ‘si’ bárkinél kialakulhat, aki úgy nőtt fel, hogy különbözik a többiektől. Pl. mozgássérült, az átlagnál butább vagy intelligensebb, gazdag vagy szegény, magas vagy alacsony, kisebbséghez tartozó, különlegesen szép, cukorbeteg, örökbefogadott… stb. De olyat is láttam már, hogy valakiben azért fejlődött ki, mert gyermekkorában bántalmazták, és ennek a következményeit nem tudta hová tenni. Kontrollálatlan dühkitörések tarkították az életét még késő kamaszkorban is, és neki csak annyi jött le, hogy mások nem csinálnak ilyet. (Az, hogy a szülei sokszor bántották, fel sem merült benne okként. Kizárólag saját magát hibáztatta.)

Ha az illető elfogadja a sémát, akkor folyamatosan a különbségeket keresi. Ezzel párhuzamosan, nem látja meg a hasonlóságokat más emberekkel.

Aki elkerüli a sémát, az nem jár társaságba. Ettől függetlenül, lehet családja és mély barátságai… de nem megy el pl. az unokatestvére ballagását követő ünnepi vacsorára.

És aki túlkompenzál? Ő az, akik kényszeresen igyekszik beilleszkedni. Bárhová. Oda is, ahol valóban nem látják szívesen. (Pl. mert… a pontok helyére lényegében bármi kerülhet.)

S mi történik a pszichológiai tanácsadáson? Megtanulod észrevenni a másokkal közös vonásaidat. De azt is, hogy a különbségekre ne falként, hanem erőforrásként tekints. Megszabadulsz attól a kényszertől, hogy megfelelj, bármi áron. El fogod tudni dönteni, hogy kiknél ésszerű próbálkoznod. (A tanácsadás célja NEM az, hogy minden társasággal megtaláld a hangot! Ez ugyanis a túlkompenzáció erősítése volna.)

Ajánlott folytatás: Dependencia-inkompetencia séma