Kognitív torzítások fajtái


Ahogy itt leírtam, a kognitív torzítások önsorsrontó irányba tolják az információfeldolgozást.

Észlelési hibák

Szűrőszerűen viselkedő torzítások. Befolyásolják, mi juthat el a tudatodig, és mi nem.

A negatívumok kiemelése

Inkább a negatívumokat látod meg. A pozitívumok valahogy elsikkadnak.

Megerősítési torzítás

Azon információk kizárása, amelyek cáfolják az elképzeléseidet. (Lehet teljesen automatikus, tehát észre sem veszed, de tudatos is. Ez utóbbi lényegében a bizonyítékok félresöprését jelenti. Pl. Á, mindegy, akkor is kövér vagyok! – mondogatod, közben pedig nagy rád az XS-es nadrág.)

Egyszerű kognitív torzítások

Érvelési hibaként is olvashatsz róluk.

Nem reprezentatív eset felnagyítása

Egyetlen esemény alapján következtetésre jutni. Pl. a barátnőm elképesztően pozitívan gondolkozott, és meggyógyult a rákból. Tehát a pozitív gondolkodás gyógyítja a rákot. Valójában az elemzéshez rengeteg adat hiányzik, pl. hányan voltak, akik pozitív gondolkodásuk ellenére is meghaltak? És akik negatív hozzáállásuk ellenére is élnek?

A korreláció keverése az ok-okozati viszonnyal

A korreláció együttjárást jelent. Pl., valószínűleg ki lehetne mutatni ilyet a lakáscélra használt ingatlan négyzetmétere és a várható élettartam között. De, ugye, nem gondolod, hogy ha beépíted a tetőteredet, tovább fogsz élni? A magyarázat máshol rejtőzik: a nagyobb lakás rendszerint jobb anyagi lehetőségeket (étkezés, egészségügy) jelent.

Állítások megfordíthatóságának feltételezése

Okos enged, szamár szenved. Bővebben: Aki okos, enged. Aki szamár, szenved. Ebből vajon következik, hogy: Aki enged, az szükségképpen okos is? Aki szamár, az mindenképp szenved? Valójában aligha szűkíthetjük le az okos embert arra, hogy visszavonul egy vitában; ez legfeljebb (megkérdőjelezhető, de ez most mellékes) pluszpont. Vagy: Akinek nincs szeme, az nem lát. Ugye, ebből nem következik, hogy aki nem lát, annak biztosan hiányzik a szeme?

Összetett kognitív torzítások

Ha a fentiek áldásos működésének eredményeként valamilyen (torz) következtetésre jutsz (vagy az anyád, te pedig átveszed), és a továbbiakban axiómaként (igazságként) kezeled őket.

Általánosítások használata

Tegyük fel, hogy kialakult az a meggyőződésed: “Én mindig odaégetem az ételt.” Ha ez hozzájárul ahhoz, hogy bár alig-alig bírod anyagilag, mégis naponta étterembe jársz, az finoman szólva sem szerencsés.

Címkék használata

Ha elkönyveled magad butának, merre fog billenni a mérleg, amikor döntened kell az egyetemi jelentkezésről?

Téves kontroll-jelölés

Ha véleményalkotás során bemeneti adatként használod azt a korábban kialakult hitedet, hogy minden a te hibád. Vagy a férjedé, az univerzumé, a sorsé… stb.

Forráskritika hiánya

Igaznak/hamisnak fogadsz el valamit, csak mert x. y. állította, meg sem vizsgálod, át sem gondolod.

Kell, kellene állítások használata

Merev állítások használata. Pl.: “Nem állunk fel az asztaltól, amíg nem köszöntük meg a vacsorát!”

A negyedik szint

Normális, hogy próbálod megfejteni, mi lehet az oka mások ilyen vagy olyan viselkedésének; de az is, hogy igyekszel sorra venni, mi várhat rád. A kérdés csak az, hogyan teszed… és hajlandó vagy-e felülvizsgálni az ítéleteidet.

Gondolatolvasással nyert adatok használata

Akkor gond, ha a tippjeid az első három szint torzításának eredményei, és igazságként könyveled el őket.

Jövendőmondással nyert adatok használata

Ld. az előző sort.

Ha szeretnél foglalkozni torzításaid kiiktatásával, pszichológiai tanácsadáson a helyed! Egyedül ugyanis még észrevenni sem könnyű őket, nemhogy fellépni ellenük!

Ha teszett, oszd meg! Ezzel a Facebook/Twitter oldalára kerülsz, akik elhamoznak sütikkel 🙂