Pánikroham, pánikbetegség


Ha puszta érdeklődésből keveredtél ide, és még soha nem éltél át pánikrohamot, akkor csukd be a szemed, és képzeld el, mit éreznél, ha bezárnának egy ragadozó, éhes vadállat ketrecébe. Most pedig, gondold el, milyen lehet az élete annak, aki nap mint nap, a buszon, a villamoson és az utcán is hasonlókat tapasztal. A pánik szó egyébként mitológiai eredetű, oktalan rettegést jelent. Pán görög istenről kapta a nevét, aki hangokkal ijesztgette az embereket, ám veszélytelen volt.

A pánikroham különféle tünetekkel járhat:

– a megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem

– fulladás, légszomj

– szúró, nyomó, égető mellkasi fájdalom

– erős szívdobogásérzés

– ájulásérzés, szédülés

– reszketés, remegés

– kipirulás, hidegrázás

– izzadás-émelygés, hányinger

– a test idegenként való megélése

– rémület, rettegés, halálfélelem

A legtöbben tapasztalunk hasonló tüneteket valamikor az életünk során, ám ahhoz, hogy valaki pánikbetegnek minősüljön, szükséges, hogy többször is elérjék a rohamok. S hogy miként lesz az egyből sok? A kognitív pszichológia szerint ebben jelentős szerepet játszik a katasztrofizálás nevű gondolkodási torzítás. Ez olyan látásmódot jelent, ami hajlamos eltúlozni apró események jelentőségét. Pl. a szívdobogásérzést az infarktus előjelének tekinted, akkor is, ha előtte rohantál.

A pánikrohamokat megtapasztalni ijesztő. Nagyon is érthető, ha az érintettek megpróbálják minimalizálni előfordulásuk esélyét, és kerülni a hajlamosító eseményeket, helyzeteket. Ezzel viszont előbb-utóbb elviselhetetlenül beszűkül az életterük, talán már a munkájukat, esetleg szülői feladataikat sem képesek ellátni. Az esetek egy részében agorafóbia társul a rohamokhoz, a másikban depresszió; sokaknál alvászavarok is jelentkeznek.  (Mivel álmosan minden sötétebb, ez még tovább rontja a helyzetet!)

Ha azért olvasod ezt a bejegyzést, mert segítséget keresel a rohamok legyőzésére, jó helyen jársz! Gyógyszerek nélkül is visszakaphatod önmagad. Tanuld meg az autogén tréninget, hogy csökkenjen az általános feszültség-szinted, és vegyél részt pszichológiai tanácsadáson, hogy megtanuld racionálisan értékelni tested reakcióit.

Ha tetszett, oszd meg!